A megérkezés egy kezdet, ahol következő napok pihenést, feltöltődést, tanulást jelentenek. Azonban egy belégzéssel feloldódik a várakozás, és a tudatosság ünnepe a folyamatos jelenlét megtapasztalásával telik.
Először séta a part felé sátrat verni, hogy a kényelmet szolgáló tárgyak ne jelentsenek felesleges terhet. A néhány perces sétát hosszú órákká tágítják baráti ölelések és rég nem látott barátok első pillantásai. A múlt évből ismerős helyszínek, arcok, árusok, a terület energiái mind erősítik az érzést, miszerint otthonról érkeztünk haza.
A csomagok lerakása, és a személyes birodalmat jelentő sétor felállítása után a Balaton vizének őselemi tisztasága feltölt, tisztít, felfrissít, és a hullámok játékossága által emlékeztet, hogy igazából jól szórakozni létezünk.
Ismerős hangok segítenek megtalálni társainkat: dobok, dzsembék, didzseridók, cajonok ritmusainak irányába haladva földes ütemek segítenek, hogy Földanyával koherens frekvenciára hangoljuk magunkat, és egy rövid meditálás után testünkkel együtt tudatunk is megérkezzen.
A szabad akarat számos lehetőséget rejt: hangszerek workshopjain megbizonyosodunk ébredező zenei képességeinkről, jógával köszönjük meg testünknek az értünk tett szolgálatait, előadásokon elhangzott információk segítségével tovább vékonyítjuk elménk papírfalait.
Az Amanóba műhely sámánjai készítették gyógyfüvekkel gondoskodtak rólunk, legyen szükségünk akár nyugtató italra, akár energiára az esti tánchoz, a Bahia pedig ruháival segített átváltoztatni a külvilág illúzióit. Gyógyító, védelmező, segítő kristályokkal való kapcsolódás különleges élményében lehetett része az arra nyitott tudatnak.
A tűzelemmel szövetkező mozgásművészek bemutatója sok száz résztvevőt vezetett be a vizuális csodák ritkán megtapasztalható univerzumába.
A koncertek mind-mind külön világba vezetnek. Estas Tonne koncertjén Fodor Rékával közös táncukban mozdulattá válnak a dallamok: maga a hang őseleme ölt emberformát, ahogy az Egység tökéletesen nyilvánul meg a dualitásban, felfedve önmagát a befogadók előtt, majd új tapasztalatokkal tér vissza önmagához. Meszecsinka az ártatlanság világába visz, a különleges Tribali klán pedig az ütemek transzával nyit meg különleges dimenziókat.
A misztériumok szerelmesei a Theátrom társulat megidézésében találkozhattak Adam Kadmonnal, az elég bátrak pedig a transzcendenciában feloldódva hagyták el a sátrat, új önmagukra lelve.
A testünknek jógával, tánccal hálálhattuk meg eddigi fáradozásait, és ha sietve indultunk volna egy programra, akkor a Rapid masszázs néhány perc alatt helyettesített több órás pihenést.
Az ünnep végére az utolsó hajnalon tábortűz és jóbarátok mellett köszöntött ránk a béke: az Egység újra megmutatta lényegi esszenciáját, amit mindannyian érzünk, hogy csak egy valami lehet:
Megérkezés
Végül eljutunk oda, hogy az elsődlegesen szembetűnő
domborulatok helyett a retina görbülete mögött rejtőző
világra leszünk kíváncsiak, nem számolva többet
a külsőségek illúziójával. A hártya mögött meghúzódó
színes, erezett, vésett textúrájú gyűrűbe tekintünk,
ahol megérkezünk az igazi meztelenségbe. A nyelv által
épített szerkezetek és minták lebomlanak, és a látáson
kívül egy új érzékeléssel figyeljük meg azt, aki ilyen módon
a bizalmába fogad. A mélységben megtalálhatjuk a másik
forrását és önmagunk lenyomatát is. Ha felfedezzük,
hogy ezek lebontották egymásról a szeparáltság látszatát,
számunkra is eggyé válik, ami igazából sosem volt különböző.
Ekkor megérkezünk a közös jelenbe, ahol sem a múlt félelmei,
sem a jövő vágyai nem vetnek árnyékot. Ebben a térben
születik a valóság, ahol többé már nem kell keresnünk egymást.